Milyen a jó tüzifa?

Mindenképpen száraz kemény fa a megfelelő tüzelőanyag. Ez lehet bükk, tölgy, akác, gyertyán, köris,
A legáltalánosabb hosszméret 33 cm.
Nem kandalló fűtésére alkalmas: puhafák, fenyő, vékony ágak, raklap, bútorlapok, lakkozott parketta. Még a legmegbízhatóbb legjobb minőségű tűzteret is tönkre lehet tenni a nem megfelelő tüzelő használatával. Igaz a fenyő nagyon jól ég és hirtelen nagy meleget ad, de éppen ezért nem megfelelő, mert a tűzteret hirtelen nagy hőterhelésnek teszi ki, ami akár a legmasszívabb tűztérben is károkat okozhat. Nem beszélve a fenyőben levő gyanta kicsapodásáról, ami nagy valószínűséggel a kéményben fog lerakódni, így szűkítve a kémény járatot.

Tüzifa tárolása.

A tüzifát kültéren,fedett helyen vagy letakarva, hogy a levegő átjárja kell tárolni. A frissen vágott keményfa nedvesség tartalma 50% körül mozog. Ez minőségi fűtésre még nem igzán megfelelő. Ahhoz, hogy a fa kellően száraz, nedvesség tartalma 20% körül legyen, kb. 2 évet kell nedvességtől védett helyen tárolni. A keményebb típusú fafajták alkalmasak inkább tüzelésre, ilyen a bükk, a tölgy, az akác és a gyertyán. Ezeket a fajtákat akkor használjuk, ha csak fával szeretnénk fűteni. Ha vegyes tüzelést (szén és fa) alkalmazunk, megfelelő lehet nyár, éger és a kőris is. A puhafák nem alkalmasak tüzelésre, így például a fenyőfajták a magas gyantatartalmuk miatt, vagy a gyümölcsfák, melyeknek alacsony a fűtőértékük, ezen kívül károsítják a tüzelőberendezésünket, illetve a kéményt.

Tűzifa használata esetén talán a legfontosabb, hogy odafigyeljünk a nedvességtartalomra. Az ideális, légszáraz tűzifa nedvességtartalma 20% alatt van. Javasolt a hasított állapotban történő szárítás, ugyanis minél nagyobb felületen érintkezik levegővel a fa, annál gyorsabban megy végbe a száradási folyamat. A fát ideális esetben jól szellőző és esőtől védett helyen érdemes tárolni. Semmiképpen ne fóliázzuk le teljesen (az oldalakat hagyjuk szabadon), mert befülled, és korhadni kezd.

Tüzelésre az alábbi fafajták ajánlottak:

• BÜKK: magas a fűtőértéke. Fontos a felhasogatás, mert fülledésre érzékeny. Kicsi a kéregszázaléka, viszont égetése során viszonylag több hamu keletkezik.
• TÖLGY: magas fűtőértékkel rendelkezik. CSERTÖLGY: magas fűtőértékkel rendelkezik.GYERTYÁN: magas fűtőértékű, viszont fülledésre érzékeny, ezért fontos felhasogatni, ami ennél a fafajnál nem túl könnyű! Kicsi a kéregszázaléka, közkedvelt tüzelő.AKÁC: magas fűtőértékű fafaj, de fülledésre nem érzékeny. Általában könnyű hasogatni, nagy a kéregszázaléka.EGYÉB KEMÉNY FAFAJTÁK: ezek például a kőrisek, juharok, szilek, vadgyümölcsfák stb.

Az alábbi fa-tüzelőanyag típusok fordulnak elő leggyakrabban.

Fabrikett

A fabrikett környezetbarát, természetes alapanyagból (faporok, faforgács, faapríték, erdőgazdasági melléktermék, fűrészpor) – magas nyomáson, préseléssel készült tüzelőanyag. Kötőanyagot egyáltalán nem tartalmaz, ezért kémiai összetétele a természetes fáéval azonos. Nedvességtartalma alacsony (kb. 4 – 10 %), ezért sokkal jobb hatásfokkal rendelkezik, mint a tűzifa. Kandallóban, cserépkályhában is használható, mivel nem kormoz. Vásárlása után nincs szükség feldolgozásra, mivel egységes darabokból áll, így könnyen és kényelmesen tárolható. Alkalmazható falegázosító, vagy vegyes tüzelésű tüzelőberendezésben egyaránt.

A nyomás és préselés hatására tömör szerkezetű, nem tartalmaz levegőt és felesleges nedvességet. Kimagasló fűtőértékkel rendelkezik (16-19 MJ/ kg), ami megközelítőleg kétszerese a frissen vágott fa (7 MJ/kg) fűtőértékének. Hamutartalma alacsony (max.1%), és környezetbarát, így természetes növényi tápanyagként kiskertekben műtrágya helyettesítésére kiválóan alkalmas. Olyan fabrikettet vásároljunk, ami natúr fából, hozzáadott kötőanyag nélküli, vagy természetes kötőanyaggal készült (például: enyv). Ha a megfelelő szabványminősítéssel ellátott brikettet vásárolunk az garanciát szolgáltat az áru fűtőértékére, hamutartamára és tisztaságára is.

Miért karbon-semleges megújuló energiaforrás a fa?

A fás növényi szervezetek életük során a légkörből szén-dioxidot kötnek meg, melyet fotokémiai úton (fotoszintézis) hasznosítanak saját energatermelésükhöz és ennek végeredményeként oxigént bocsátanak ki. A folyamat során megkötött szenet a növény tárolja magában hosszú szénláncú vegyületek formájában (pl.: cellulóz, lignin).
A fa elégetése során a fotokémiai úton megkötött és elraktározott szénvegyületek szabadulnak fel, és széndioxid formájában újra a légkörbe kerül. Jelen esetben a széndioxid útja egy körforgásos rendszerbe kerül, mert az égetéssel keletkezett szén-dioxidot a fák újra képesek megkötni. Az égés során pontosan annyi szén-dioxid kerül a légkörbe, amennyit a fa élete során abból felvett. Abban az esetben, ha évente nem tüzelünk el több fát, mint amennyi fa abban az évben képződik, akkor többlet szén-dioxid terhelés sem terheli a légkört.

Ugyanakkor, ha nem tüzeljük el a fát, a korhadás során (amely tulajdonképpen lassú égés) ugyanannyi szén-dioxid kerül a légkörbe, mint tudatos eltüzeléskor, tehát a szénkörforgás így, vagy úgy de bezárul.

Fatüzelés előnyei:

• megújuló energiaforrás, környezetbarát tüzelőanyag
• szén-dioxid semleges
• alacsony emissziójú
• kedvező tüzelőanyag-árak
• nincs elköteleződés a gázszolgáltató irányába
• a fában gyakorlatilag nincs kén, ezért füstje nem tartalmaz a környezetre káros kén-dioxidot
• viszonylag olcsó és megfelelő feldolgozottsági szint mellett kényelmes
• fűtési megoldást jelenthet
• újratelepíthető
• regionális szinten elérhető, ezáltal csökkenti a szállításból származó környezetterhelést
• használata csökkenti a fosszilis nyersanyagoktól való függőséget, növeli a régió gazdasági erejét és új bevételi forrást jelent a mező- és erdőgazdaságnak.

 

Fatüzelés hátrányai:

• a tüzelés hatásfoka nagyban függ a tűzifa minőségétől
• nedvességtartalommal csökken a fűtőérték, több szennyezőanyag jut a levegőbe
• tárolása, szárítása körülményesebb, mint pl. gáz
• sok a hamu elégetés után
• nagy tömege miatt szállításának gazdaságossága távolságfüggő

Az égéskor keletkező égéstermékek

A tökéletlen égés, illetve a nem megfelelő tüzelőanyag használatának következményei a magas kisméretű részecske, valamint károsanyag-kibocsátás
Ennek okai a következők lehetnek:

• nem megfelelő minőségű tüzelőanyag: nedves fa, különböző anyagokkal kezelt, például lakozott, vagy préselt faanyag, bútorlapok
• megfelelő mennyiségű oxigén (levegő) hiánya;elégtelen füstelvezetés, a kémény valamilyen hibája, dugulása;elöregedett, karbantartás nélkül üzemelő készülékek

Milyen szerepe van a fa nedvességtartalmának?

A tűzifa használatakor a fa nedvességtartalmának rendkívüli jelentősége van. A fa kivágásakor 45-50%-os nedvességtartalmú, ami a nyári időszak során 18-25%-ig szárad és körülbelül 1 évnyi megfelelő tárolás esetén csökkenhet le 10-20%-os nedvességtartalomra, ez fafajtától is függ. A tűzifa 10%-os nedvességtartalom csökkenésével a fűtőértéke körülbelül 2MJ/kg-mal növekszik. A nagy nedvességtartalom miatt az égési hőmérséklet alacsonyabb, emiatt növekszik a korom és más káros anyagok kibocsátása.

Tűzifa alatt csak a 1,5 – 2 éve kitermelt és száradó fát értjük, ami felhasználásakor már 20 %-nál kevesebb nedvességet tartalmaz. Ezzel tudjuk gazdaságosan és környezetkímélő módon üzemeltetni berendezésünket.